Glockner túra - 3. nap - Dolomitok

A harmadik napra Olaszországot céloztuk meg. Voltam már a csizmán kocsival, akkor nagyon szidtam őket, mert a méregdrága autópályadíjak mellett és az 500Ft-os üzemanyagár mellett csapnivaló aszfalttal rendelkeznek. Sokan mondták ,hogy északon a Dolomitokban már a helyzet. Hát... öööö...khm... senkit se akarok megbántani, de az olaszok a jó úttól fényévekre vannak. Helyenként mint a Mátra...Volt sima aszfalt ,de ez nem az amiről álmodtam.

 Ezt a napot egy kicsit korábban kezdtük, mert a tegnapi már túl kemény menet volt a végén. Kb. 8:30 környékén el is hagytuk a fészket és nyugatra vettük az irányt az olasz határ felé. 1 óra alatt már ott is voltunk, de ebben a szakaszban az a különleges ,hogy ebből az irányból minden óra első 15 percében szabad csak átmenni. A másik irányból minden óra 30 és 45. perc között. Az út annyira szűk ,hogy egy közepes SUV-val is gondok lehetnek, de amit ott láttunk az rettenetesen szép. Az autósok szerencsére olyan rendese voltak ,hogy az összes motorost előre engedték. 10-15 perc után értük a háttérben látható tavat, pontosan addig tartott a szűk út.

Innen kezdve tempósabban toltunk, 90-100 között toltuk neki, rossz utak ellenére tényleg nagyon jól haladtunk, dél körül már teljesítettük a terv felét. Gondoltam ,ha már újra Olaszországban vagyok, akkor enni kéne egy tisztességes pizzát is. Meg is álltunk a következő szimpatikus Gasthofnál:

Ilyet a donpepe is tud, ez nem pizza...na mind1...

Ebéd után már visszafelé kotortunk a síparadicsomokat érintve. Az út továbbra is csapnivaló, de kilátásért mindenképpen megérte. 

Este 18 órára megérkeztünk Iselsbergbe, üzentünk a családnak, befújtuk a láncokat és mentünk vacsorázni. Másnap reggel indultunk haza, ennyi volt a 2015-ös legnagyobb trip :-(