Nincs már rajtam átok?!

Április 27-én került megrendezésre az első motoros nyílt nap a ringen. Sajnos egy cimborám se ért rá, de én azért jelentkeztem, elmegyek egyedül is. A regisztrációt követően megkeresett Gabo, a Hornet klub alelnöke, hogy a palyamotorozas.hu jóvoltából lesz egy egész napos esemény, tehetségkutatással, versennyel (bár ez engem nem érdekel),  majdnem óránként lehetünk fent 20 percet, összesen 7 alkalommal (versennyel 8). Ennek a bulinak annyi hátulütője van, hogy a pénzt előre kell utalni, így rossz idő esetén természetesen bukta van. Hogy mennyit is? Kis kedvezménnyel 27e Ft-ot. Azért is ért meg nekem ennyit ,mert a normál ringes nyílt napon a kezdő futam 1,5 órás és 18e Ft-ba kerül, amit egybe motorozhatok le. Vagyis 16:30-tól 18 óráig, ha közbe tartok egy kis szünetet (biztosan fogok), akkor annyival kevesebb időt tölthetek a pályán. A palyamotorozas.hu szervezésében szét van bontva, 40 percet  pihenünk két futam között és összességében többet motorozunk. Az már csak hab a tortán, hogy erre több ismerős is jelentkezett a Hornet klubból, tehát még vonzóbb. Elmentem volna egyedül is, de társasággal azért jobb.

No, elérkezett a május 5, reggel felhúzom a redőnyt és Budapest felől hatalmas sötétség... Megnézem az időképet és totál kiakadtam. Attól a perctől kezdve csak arra tudtam gondolni, hogy átok ül rajtam. Szerencsére pont elállt az eső, amikor már indulnom kellett, majd az M0 már száraz is volt. Pont arra volt elég az eső, hogy véletlen se tiszta motorral érkezzek a pályára. A Hungaroring is kapott belőle, így az új gumimmal nem is erőltettem az elő futamot, bár nem is tudtam volna ,mert lassan haladt a gépátadás (megvizsgálják a kormánycsapágyat, fékeket, meg minden lámpát le kell ragasztani).
Ha jól emlékszem, akkor 10:40-kor tudtunk először felmenni. Nagyon óvatos voltam, még foltokban nedves volt az aszfalt,  de nagyon optimista voltam, hét ágra sütött a nap. Az egyik kanyarban, talán a sikánnál bennem volt a bugi és kicsit jobban megdöntöttem a gépet, meg is csúszott a feneke, ahogy kell. Nem kicsit besz@rtam, visszavettem a tempót és inkább annak szenteltem a maradék időt, hogy bekoptassam a gumit. A második futamon már nem volt gond, tapadt a gumi rendesen, megkezdtem a lábtartó koptatását. :D Nyilván voltak nálam sokkal tapasztaltabb pályások, meg kevésbé tehetségesek, de 1-2 esetet leszámítva nem volt probléma. Az egyik meleg helyzet Gaboval történt a 4. kanyarban, amikor ő menne a hornettel az ideális íven, de egy sportmotoros azért még odaszúrta... nagyon közel voltak az ütközéshez.

Nagyon érdekes volt, hogy nekem még nagyon messze van a térdem az aszfalttól, pedig a gumi szélén motorozok, de a térdkoptatós sportmotor így is képes volt feltartani. Aztán volt olyan is, aki a célegyenesben megelőzött, mer'hát ezrese van, de már féktávon előtte voltam az első kanyarban.
Délutánra már megint vihar közeledett Budapest felől, az utolsó futam közepénél le is küldtek minket a pályáról, ennyi volt a nap. Ránézek az időképre és igazából a java még csak ezután jött, szóval gyorsan öltöztünk és pirítottunk haza. Persze így is kaptam egy kicsit, de lehetett volna rosszabb is, Veszprémiek nem úszták meg szárazon.
Összességében hatalmas nap volt, piszok jól éreztem magam, szuper volt a társaság és az idő.

Két videó, többet nem vagyok hajlandó összevágni :D




 Aztán szinte rövid időn belül jött a következő lehetőség, a várva várt Suzuki Motorfest, amit az elmúlt 2 évben elmosott az eső. Az idei május 20-ra eset és nem meglepő, hogy az időképen esőt mutatnak, "szerencsére" végig ragyogó napsütés volt.
Arcátlan módon több időpontra is beregisztráltuk magunkat az ingyenes pályahasználatra, egyszer 10:20-ra és 11:20-ra. A ringre kiérve ledobáltuk a cuccainkat, átvettük a sorszámokat és már mehettünk is felfelé.

Az első futamnál már magabiztos érzésem volt a pályán, a gumi már be lett koptatva, ismerem a kanyarokat,  és azt hiszem ott és akkor már rutinosabb Hringerők közé tartozhattam, "bátrabban" motoroztam a legtöbbnél. Sok esetben a külső íven előztem, féktávon bátrabb voltam, szó szerint minden kanyarnál lent volt a pedál (a térd még messze volt).


Aztán egy röpke kis pihenő után megint a boxutcában voltunk, következett a 11:20-as menet. Innen kezdve nem volt megállás, valamiért eldurrant az agyam és totál nem voltam önmagam.  Valamilyen megmagyarázhatatlan okból egyre agresszívebb stílust vettem fel, de ebből mit sem sejtettem akkor, gondolom az adrenalinszintem jó magas volt. Lényeg a lényeg, volt bőven olyan helyzet, amikor kapcsolnom kellett volna és visszafogni magam, de ez nem történt meg. A második futam felvételét nézve az első kör végén elég csúnyán odavágtam magam az egyik motoros elé, nem volt szép. A következő baki a célegyenes után az első kanyarban volt, elszámoltam magam és le is mentem a pályáról. Majd ezek után a 11-es kanyarban bekövetkezett az, amit nagyon nem akartam, lapra tettem a gépet....kuvvaélet... Megint külső íven előztem volna egy gépet, amikor egyszerűen kis gázra kiment alólam a hátsója.  Nem tudom milyen gyorsan mentem akkor, kb 60-70km/h környéke lehetett, nem estem nagyot, mert épp döntöttem a gépet. Megpördültem párszor,  a motor pedig pár méteren keresztül csúszott a fal felé. Felállítottam, majd betoltam a gumifal mögé, később még a hátsó kamerámért vissza kellett menni, mert az még ott maradt. Pár percen belül lefújták a futamot, mert a 12-es kanyarban is zakóztak és azt hiszem ,hogy pont az a srác volt, akit én a bukás előtt üldöztem.

Így most sejthetitek mi fog következni, rendbe kell tenni a gépet. Június elején megyünk az éves nagy túrára...hát most rezeg a léc :-(
A végösszeg fájdalmas lesz, ez nem vitás, de akkor is minden újra szép gyári lesz, nyoma se lesz a csúszásnak. Ezek után persze többet nem eresztem fel pályára a Hornetet, piszkosul sajnálom szegényt... Persze ez nem azt jelenti, hogy többet nem megyek pályázni ;-)

Az utolsó ringes videóm a csúszással...elő a zsepivel.